Megjelent a társadalmi egyeztetése annak a 10 milliárd forintos uniós pályázatnak, amely a 2000 lakosegyenérték alatti kistelepülések önkormányzatainak, önkormányzati társulásainak szól a szennyvízkezelés megvalósítása érdekében - derül ki a hivatalos pályázati oldalon megjelent közleményből.
Elindult tavasszal a "Záportározó építési program - Vas és Zala megye" című KEHOP-1.5.0-15-2015-00003 azonosítószámú uniós projekt, amelynek keretében sajtónyilvános helyszínbejárás volt május 21-én Murarátkán, az épülő záportározó területén. Az eseményről és a fejlesztésről a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság küldött szerkesztőségünk számára közleményt.
A 2004-2006-os, a 2007-2013-as, illetve a mostani 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban összesen 55,2 milliárd eurónyi értékű beruházás valósul(t) meg Magyarországon az európai strukturális és beruházási alapok segítségével, amelyhez még hozzáadódik 2,5 milliárd eurónyi keret, amelyet 2014 óta a Juncker-terv mozgósított további beruházásoknál - áll abban az Európai Bizottság által ma készített rövid kimutatásban, amelyet a 15 éves uniós tagságra időzítettek.
Az Európai Unió (EU) Kohéziós Alapja több mint 218 millió eurót (mintegy 69,7 milliárd forint) biztosít két magyarországi fejlesztéshez: az M8-as autópálya építéséhez, valamint Budapest és Budaörs szennyvízrendszerének fejlesztéséhez - közölte Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztos Brüsszelben kedden. A döntésről a Bizottság napi hírösszefoglalója az első helyen emlékezik meg, a magyar nyelvű sajtóközlemény pedig szokatlan módon egy miniinterjút is tartalmaz Corina Cretuval.
Az EU közel 200 millió eurós (64 milliárd forintos) támogatást nyújt a Kohéziós Alapból a kelet-magyarországi autópálya-hálózat Berettyóújfalu és Debrecen közötti szakaszának kivitelezésére - jelentette be pénteki közleményében az Európai Bizottság a projekt jóváhagyását. Ez sorozatban a hatodik nagy közlekedésfejlesztési beruházás a 2014-2020-as uniós ciklusban, amit az EU jóváhagyott az elmúlt hónapokban. A maival együtt immár kb. 475 milliárd forintnyi brüsszeli támogatásról van szó. A mostani hír a szakasz finanszírozásáról fontos, de érdemes kiemelni, hogy a szakaszt 2016 nyara óta építik.
Az eddigi négy után ma újabb nagy közlekedésfejlesztési projektünk támogatásáról döntött az Európai Bizottság, ugyanis ma bejelentette, hogy 193 millió eurót (több mint 60 milliárd forintot) biztosít a Kohéziós Alap forrásaiból a Székesfehérvár és Keszthely közötti, összesen 123 km hosszúságú balatoni vasútvonal újjáépítésére és korszerűsítésére.
Az M3-as metróvonal budapesti felújítása a negyedik nagy magyar közlekedésfejlesztési projekt, amelyre az Európai Bizottság rengeteg pénzt ad a Kohéziós Alapból a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban és ezekre együttesen 1,11 milliárd eurót, mintegy 352 milliárd forintot fordíthat Magyarország - derül ki a Portfolio rövid összesítéséből.
Az eddigi 137 milliárd forint helyett mai árfolyamon mintegy 154 milliárd forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást ad a Kohéziós alapból az Európai Bizottság - jelentették be a mai déli sajtótájékoztatón Brüsszelben. A közlemény egyelőre csak angolul ismerteti a projektet és magának a hármas metró felújításának jelentőségét ezen a linken.
Csak egy napig működött az Európai Bizottság kommunikációs trükkje, hogy csak alig csökkennének a Magyarországnak is fontos EU-pénzek 2020 után, mert reálértéken valóban jelentős vágás néz ki - ismerték el a Bruxinfónak brüsszeli források.
Múlt héten még arról írt a lengyel sajtó, hogy a 2021-2027-es uniós ciklusban akár 25%-kal eshet a Lengyelországnak elérhető kohéziós és agrártámogatások volumene, de a nagy régiós felháborodás és a belengetett költségvetési vétó hatására az utolsó pillanatban átdolgozta a pénzosztási tervet az Európai Bizottság és így már csak 5-10%-os vágásról van szó a lengyelek esetén a különböző alapoknál. Ezt a lengyel EU-ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes is megerősítette. A pénzosztási képlet átalakítása Magyarországnak is nagyon jó hír, igaz ebben is szerepe lehet a belengetett magyar vétónak is.
Akkora felháborodást váltott ki az uniós biztosok múlt szerdai ülésén és egyéb körökben a 2021 utáni EU-s költségvetésről szóló terv azon része, hogy a kelet-európai országok felől a dél-európaiak felé irányítanának át jelentős forrásokat, hogy az Európai Bizottság az utolsó pillanatban átdolgozhatja a pénzosztási képletet és állítólag még ma, azaz a május elsejei munkaszüneti napon is összeül(t) tanácskozni - tudta meg a Bruxinfo.
A Brexit utáni uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében - értesült a PAP lengyel hírügynökség, s a várható drasztikus forráscsökkenésről beszámolt pénteken a Rzeczpospolita című napilap is.
Legalább 6-6, de akár 10-10%-kal is csökkentik a következő uniós költségvetésben a kohéziós és agrártámogatási kassza méretét, előbbinél a pénzelosztás szabályait is jócskán átszabják a dél-európai államok előnyére és közben a jogállamiság, azaz a független bírósági működés, is alapfeltétel lesz a pénzek lehívhatóságához - derül ki a Bruxinfo körképéből. Az Európai Bizottság jövő szerdán teszi közzé a költségvetési javaslatot, majd rá néhány hétre sorozatban a részletszabályokat, de a lap szerint annyira azért nem jár majd rosszul Magyarország a 2021-2027-es időszakban, hogy az EU-kassza nettó befizetőjévé váljon. A Portfolio durva becslései is efelé mutatnak, de mégis nagyon kedvezőtlen kép rajzolódik ki.
Több tízmilliárd eurónyi uniós támogatást irányítanak át a 2021-2027-es uniós költségvetés drasztikusan módosuló szabályai miatt Lengyelország, Magyarország és Csehország felől a válság által erősen érintett dél-európai országok irányába - tudta meg a Financial Times, amely megszerezte a május 2-án megjelenő uniós költségvetési javaslat munkaanyagát. A cikk szerint az átalakítások különösen nyugtalanítóak lehetnek Lengyelországnak és Magyarországnak amiatt a már múlt héten kiszivárgott fejlemény miatt, hogy először az EU történetében politikai (jogállamisági) feltételekhez kötik a támogatások kifizetését. Egy régiós diplomata ki is mondta a lapnak: a mi régiónk rovására gazdálkodik a szűkös forrásokkal az Európai Bizottság, azaz tényleg pénzt fog veszíteni a régiónk.
Saját tavaly őszi javaslatával is szembe menne az Európai Bizottság azon új, a német Handelsblattban kiszivárgott meredek elképzelése, miszerint minden EU-támogatást megvonnának 2021 után az EU átlagos fejlettségét meghaladó régióktól. Ez azt jelentené, hogy a németországi keleti régiók is elesnének az ilyen pénzektől, de ennél magyar szempontból fájóbb lenne, hogy Budapest közigazgatási területe is végleg elesne mindennemű uniós támogatástól.
Alaptalannak tűnik a magyar kormány azon korábbi "riogatása", hogy 2020 után már nem, vagy csak alig lesznek uniós támogatások, de attól igenis tartani lehet, hogy a felzárkóztatási és agrártámogatásaink akár radikálisan is csökkenni fognak. Az Európai Bizottság minap közzétett, az EU költségvetési kilátásairól szóló vitairatának öt forgatókönyve közül ugyanis háromban elég világosan benne van ennek a két kasszának a nominális csökkentése, egy további forgatókönyvnél pedig legjobb esetben is csak az összegek szinten tartása esélyes. Egy minapi brüsszeli beszéd alapján a Magyarországnak kulcsfontosságú két kassza mérete akár 18-20%-kal is csökkenhet, ami a mostani uniós ciklushoz képest 6-7 milliárd euró forráscsökkenést okozna 2020 után. Ezt el tudná fedni a kormány a hazai pályázók és gazdák felé, ha megnövelné a magyar költségvetési hozzájárulásokat, és/vagy belépne az ország az eurózónába. Utóbbi tehát erős anyagi ösztönző lenne és ez lenne az egyik formája annak a visszautasíthatatlannak mondott brüsszeli ajánlatnak, amiről korábban mi is írtunk.
Miután tegnap kiszivárgott a német kormány stratégiai anyaga a 2020 utáni uniós kassza kifizetési szabályairól, hirtelen ugyanarról a fontos újításról kezdett el beszélni a német származású uniós biztos is a Bruxinfo tudósítása szerint: politikai feltételekhez is hozzákötnék az EU-pénzek kifizetését.
Bár a legtöbb feltörekvő kelet-közép-európai ország számára nő a 2014-2020-as uniós ciklusban az elérhető források nominális mérete, de a várható GDP-hez képest (éves átlagban) ezek aránya bizonyára csökkenni fog - mutat rá a térségi konvergencia folyamatokat bemutató friss elemzésében a Morgan Stanley. Az anyag ezzel párhuzamosan azonban azt is jól mutatja, hogy Magyarország lehet továbbra is a régió egyik nagy nyertese, hiszen a befektetési bank által kalkulált GDP-pályához képest a várható EU-források aránya évente átlagosan 3,2%-ot tehet ki, ami a horvátok elsősége mellett (3,7%) a bolgárokkal a megosztott második helyet jelentheti a régióban (3,2%).
A tegnap reggelre megszületett, sokak által brutális tartalmúnak mondott EU-görög megállapodás utolsó bekezdése említést tesz arról, hogy a következő 3-5 évben összesen akár 35 milliárd eurónyi uniós forrással segítenék az országot a gazdasági növekedés beindításában és a beruházások élénkítésében. De mi ez az összeg és honnan jön? Az alábbiakban ezt mutatjuk be jelen ismereteink alapján.
A jelenlegi uniós költségvetési időszakban, azaz 2014 és 2020 között a Magyarország számára elérhető összes kohéziós támogatás 20,56 milliárd euró (mintegy 6385 milliárd forint) - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden az MTI érdeklődésére.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Újabb botrány pattant ki az oroszok segítése miatt.
A segélyezés körüli csalásokkal vádolják az EU-t.
Gennagyij Anascsin vezérezredest teljes csendben rúgták ki.
A jelenlegi több pólusú geopolitikán csak még több erőtér kialakulása segíthet?
Nyugati alkatrészekkel szerelt fegyverek is kikötöttek Moszkva kezében.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
